Részlet Emil Bock A három év című könyvéből A nagyheti dráma planetáris fokozatainak idők feletti jelentősége van. Az emberiség történetének döntő jelentőségű fordulópontjain részletekbe menően aktuálissá válik. Ilyenkor átlátszó lesz őskép jellegű törvényszerűsége mindannak, ami ekkor Jeruzsálemben történelmileg végbement. Egész korok felismerhetik benne magukat. Így van ez a mi korunk apokaliptikus sorsviharaiban is. Egy nagyszabású…

Amikor nem tudunk kellően ráhangolódni a meditációra, érdemes a halottakhoz fordulnunk. ALBERT STEFFEN Ahogyan a fenti idézet is utal rá, az elhunytakhoz történő meditatív kapcsolódás nemcsak magukhoz a lelkekhez, hanem gyakran az igazi meditációhoz is elvezet. Ily módon a kapcsolatból adódó, teljesen elemi, alapvető érzéseken keresztül elérhetővé válik a meditáció világa. Valójában ezek az érzések…

Ez az ünnep a húsvéti ünnepkör része. A feltámadással kezdődő időszak negyvenedik napján van. Ideje a Húsvét dátumával együtt változik, de a Mennybemenetel napja mindig csütörtökre esik. Tíz nappal utána jön Pünkösd, mellyel lezárul a Mennybemenetel rövid időszaka. Kevés ünnep van, amely ekkora nehézséget okoz a mai embernek, mint ez, aminek az lehet a magyarázata,…

(részlet Az Evangélium – Elmélkedések az Újszövetségről című könyvből) Igaz, hogy Lukács evangéliuma nem utal a vízen járásra, de leír két másik tengeri jelenetet, amelyek egyike csak a Lukács evangéliumban található meg, a második viszont szinoptikus (tartalmazza az első három evangélium): Péter halfogását (Lukács 5, 1-11) és a vihar lecsendesítését (Lukács 8, 22-25). A vihar…

Az elhunytak kíséréséhez A halált követő három napban az elhunyt életére tekint, képekben látja azokat az eseményeket, amelyekhez kötődött lényével. Segít neki, ha mi is visszatekintünk életének képeire, olvasunk az evangéliumból Jézus Krisztus életéről (különösen a János evangéliumból), és a Mi Atyánk imával kísérjük. A harmadik nap után az életképek sora elhalványul, majd megszűnik, és…

„Mi a misztika?” című előadásomban a misztikus elmélyülésnek arról a módjáról beszéltem, amely a középkorban Eckhart mestertől kezdve Angelus Silesiusig általános volt. Lényege az, hogy a misztikus, a külvilág minden élményétől függetlenítve magát megkísérelt behatolni lelke mélyébe addig az élményig, hogy kioltva mindent, amit a mindennapi események hívtak benne életre, lelke úgyszólván önmagába vonult vissza,…

Részlet Rudolf Meyer művéből Megjelent az Urachhaus kiadó gondozásában 1951-ben, Stuttgartban, „Der Mensch und sein Engel” címmel Második, átdolgozott fordítás Fordította: Silye Imre, Lektorálta : Szabó Attila Gödöllő, 2005 Első rész Az emberi lény gyakran tűnik vak és kegyetlen hatalmak játékszerének. Ha a háborúk és forradalmak hullámai a népek fölé kerekednek, az egyes ember sorsa…

A nyári napforduló ünnepét keresztény értelemben már nagyon korán Keresztelő Szent Jánossal hozták kapcsolatba, és az ő nevével hívták János időszaknak. De ami az évkörnek egyedülálló pillanatában szól a lélekhez, azt csak nagyon kezdetlegesen értették meg, és még mindig kizárólag ennek az időszaknak természeti történéseire, csodáira gondolnak ezzel az ünneppel kapcsolatban. És nem elegendő ez…

A golgotai-esemény előestéjén, nagycsütörtökön Krisztus az utolsó vacsorát ülte meg tanítványaival. Adta a kenyeret és a bort, és vele a „testét” és a „vérét”, s rájuk hagyta, hogy ezt cselekedjék az Ő emlékezetére. Ebből az utolsó vacsorából fejlődött ki az Eucharisztia [oltáriszentség, illetve úrvacsora], a mise szertartása. A Keresztény Közösség ezt most már új formájában…

(Emil Bock: Az év ünnepeinek köre című könyve alapján) A tavasz nyiladozása, amikor a rügyek színekben pompázva bomlanak ki, mindennél nyilvánvalóbban mutatja azt az élet-varázserőt, amely az évszakok ritmikus körtánca mögött rejtőzik. Amit érzékeinkkel a természet jelenségeiből észlelünk, az mindig csak annak földi-fizikai teste. A természet élete, annak éteri része már az érzékfeletti szférához tartozik,…

Page 1 of 21 2

© 2019 A Keresztény Közösség Egyház