Open/Close Menu Élő beszélgetések az egyén és a világ nagy kérdéseiről, a párkapcsolat, vallás, hivatás, válság, gyász, lelki és szellemi utak tükrében.

Az emberszentelő szertartás első szavaiban egy olyan feladat fogalmazódik meg, amely egész további életünkre velünk maradhat. Kezdetnek körbenézhetünk a szertartás előtt: kikkel fogom teljesíteni az emberszentelő szertartást? Kire is gondolunk, amikor azt mondjuk: „teljesítsük”. Bevonhatom valamilyen módon a jelenlévőket ebbe a hatalmas imába? Nehezebbé válik a dolog, ha olyan valaki van jelen, aki iránt ellenszenvet érzünk, vagy akár még annál is rosszabbat. Ám ő is részese az emberszentelő szertartásnak. Dolgunk, hogy még az ellenségeinkért és a bennünket üldözőkért is imádkozzunk (Máté 5,44).

Az emberszentelő szertartás folyamán a közösségben együtt imádkozók köre kinyílik. Minden keresztény és minden elhunyt részt vehet a felajánlásban. Amikor együtt érzünk egy lélekkel, aki meghalt, aki velünk teszi a felajánlást a küszöb túloldalán, azt kezdjük tapasztalni, hogy nemcsak ő, hanem a másik világba távozott számtalan lélek szeretne részt venni az oltárnál zajló eseményekben. Még ha csak néhány ember imádkozik is, az oltár környezete akkor is „telítve” lehet. Ezért utal az emberszentelő szertartás szövege minden elhunytra.

Az utolsó részben az oltárnál végzett szertartás ismét megnyitja magát a „mi mindnyájan” felé. A kommunió nemcsak rólunk, az élőkről, a keresztényekről és az elhunytakról szól, hanem a világ életéről. Nyolc alkalommal hangzik el ebben a részben a „világ” szó. Krisztus békéje az egész világ életének van szánva. Az emberszentelő szertartás oly hatalmas, hogy mindenkit és mindent bevonhatunk ebbe az imába. Krisztus nem egy kis kiválasztott csoportot akar megváltani, hanem az egész világot. Ezt azonban nem tudja egyedül véghez vinni. Lehet, hogy a mi Keresztény Közösségünk jelentéktelen kis mozgalom marad az elkövetkező században és századokban, de az emberszentelő szertartás néhány ember közösségében is a végtelenbe tud nőni.

Krisztusnak szüksége van az imánkra. Növekedjék örökké a „mi”, és öleljen magába mindenkit – minden jelenlévőt, minden igaz keresztényt, minden elhunytat, míg végül az egész világ nem lesz az imánk része. Így segíthetjük Őt abban, hogy hordozza és rendezze a világ életét.

2022. október

Fordította: Boros Mária

© 2019 A Keresztény Közösség Egyház