Mit jelent a szabad részvétel a Keresztény Közösség életében?
Az emberiséget, a Földet és a kozmoszt átfogó kereszténység hirdetésében teljes szabadságuk van a papoknak, lelkészeknek, akivé férfiak és nők is válhatnak. Bárki szabadon részt vehet a rendezvényeken, az istentiszteleteken, és fogadhatja a szentségeket. A közösséghez kapcsolódónak érezheti magát az, aki egy szentséget fogad, vagy más módon lépést tesz a közösség felé. Taggá az válhat, aki saját indíttatásából fakadóan tartósan összekapcsolódik a Keresztény Közösséggel, hogy annak működését segítse. A közösség tagjai teljesen szabadok a tanúságtételben. A keresztelő vagy konfirmáció által nem válik a gyermek a Keresztény Közösség tagjává.
Hogyan értelmezhető a világnézeti és gondolatszabadság?
„A Szellem vezérel benneteket minden igazságban, és az igazság tesz szabaddá benneteket”, mondja a János Evangélium. Ily módon ismeri el a kereszténység az ember megismerő képességét. Nem a hitbéli tartalmak lerögzítése, hanem a kultikus szertartások közös ünnepi megtartása kapcsolja az egyes embert a Keresztény Közösséghez. Nem a másfajta meggyőződés elutasítása, vagy a más vallásoknak a tagadása emeli a vallási felekezetek fölé a kereszténységet, hanem az a tény, hogy Isten az egész emberiségnek adta az ő egyszülött Fiát.
Mit jelent a szabadság az életvezetésben?
Az életvitel kérdései, különösen azok, amelyek a szexualitást, a terhességet, és a terhesség megszakítást illetik, nem oldhatók meg előírások és tilalmak által. A másik ember sorshelyzete iránti érdeklődés, a gondjaival való együttérzés nyújthat segítséget az „Én sem ítéllek el téged.” krisztusi ige jegyében. Emellett a jelentős döntések előtt igyekszünk segíteni szabadon hagyó módon tudatosítani egy-egy tett várható következményét, másokra és a világra is tekintettel. Ezekben törekvésekben megnyilvánulhat az emberiség vezetője, a lelkünk mélyén élő „Krisztus énbennem” (ahogyan Pál apostol mondta).
Hogyan nyilvánul meg az egyenlőség a közösségben?
A papi hivatásban a nő teljesen egyenértékű a férfival. Az egyenlőségen belül meglévő különbségek fontos és értékes minőségekkel egészítik ki egymást. Minden ember egyenlő, és mindenkinek egyformán szüksége van arra a segítségre, amelyet a szentségek nyújtanak, függetlenül attól, hogy kinek milyen lelki nehézségei, terhei vannak. A kommunió szentségének fogadásában (az úrvacsorán) természetes részt vehetnek az elváltak és újra házasságot kötők is. Magától értetődő az öngyilkosok temetése is.
Van-e testvériségre törekvés gazdasági téren?
A Keresztény Közösség nem részesül állami pénzügyi támogatásban, az államtól független gazdálkodással működik. A felmerülő költségeket a gyülekezethez tartozóknak, illetve a területi egységhez tartozó gyülekezeteknek együttesen kell viselni. A szentségek szolgáltatásának és a tagsági viszonynak nincs előre megszabott díjazása. A tagok és barátok szabadon határozzák meg rendszeres hozzájárulásaik és alkalmi adományaik mértékét. A papok, lelkészek jövedelme nem előképzettséghez, teljesítményhez vagy szolgálati időhöz igazodik, hanem az egyéni/családi szükségletekhez és a gyülekezet, illetve területi egység lehetőségeihez.
Mit kell tennem ahhoz, hogy megismerhessem a szertartásokat vagy részt vegyek egy rendezvényen?
Nincs előfeltétele a részvételnek, bárki kapcsolódhat a korosztályának szóló programhoz. A szertartásainkra és legtöbb rendezvényünkre jelentkezni sem kell, lehet egyszerűen jönni, részt venni és kérdezni bármit, ha kérdés merül fel. Csak a szertartások idejében nem lehet érkezni, a zavartalanság érdekében arra az időre kikapcsoljuk a kapucsengőt. Amikor esetleg jelentkezésre van szükség a szervezési előkészületek miatt, azt külön jelezzük.
Nem manipulatív hatású egy kultikus szertartás a mai kor szabadságra törekvő emberének?
Természetesen van hatása a szertartásainknak, mint élő kultusznak, azért tartjuk, hogy legyen hatása ránk és a világra, hogy az égi erők hassák át jobban a földi létünket, de mindenki szabad abban, hogy közben mit érez, gondol vagy akar. A résztvevők többsége azért jön, hogy átélhessen egy olyan hatást, amit a hétköznapi életben egyedül nehéz megteremteni. Sokféle megfogalmazást hallottunk már az egyéni átélésekből fakadóan: a belső béke ereje…, egy lélekemelő érzés…, választ kaptam a régóta élő kérdésemre…, fényesebbé vált a nappalim fénye…, jobban tudom, hogy mit is akarok valójában, mire jó törekedni. A teológus talán azt mondaná: Isten országának közelsége ez, Krisztus átváltoztató, gyógyító ereje. Egy iskolás gyermek így fogalmazott: „Szeretek az iskolás gyermekek szertartására járni, mert ott mindig jó gondolataim vannak.”
Mindenki szabadon és spontán eldöntheti, hogy például a felnőttek istentiszteletén, az emberszentelő szertartáson részt vesz-e a kommunióban (áldozáson, úrvacsorán) vagy nem. Az iskolás gyermekek a szertartást megelőző bevezető után eldönthetik, hogy az oltárnál vesznek-e részt a többiekkel a negyedórás szertartáson vagy szüleik, testvéreik mellett ülve ismerkednek a szertartással. Van néhány szertartásokhoz kapcsolódó szokás, melyekről írtunk a Szertartások ismertetésénél, de ezektől is el lehet térni, ha az egyéni szabad, jó érzés azt kívánja.
Elismeri a Keresztény Közösség más egyházak keresztelőjét?
Igen.
Más keresztény egyházak elismerik a Keresztény Közösség keresztelőjét?
Többnyire azért nem, mert a Szentháromság nem szóról-szóra a hagyományos „Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében” formában hangzik el, amikor az Atya, Krisztus (a Fiú), a Szentszellem nevében keresztelünk.
Antropozófus egyház a Keresztény Közösség ?
Rudolf Steiner és az antropozófiai emberképe segítségével jött létre, amiért hálásak vagyunk, de nem Rudolf Steiner az alapítója. Ő így fogalmazott a Keresztény Közösség alapításáról: „Szellemi alapokon, szellemi lények segítségével jött létre.”
Nem kell hinni senkinek antropozófiából eredő igazságokban, a papoknak sem kell hirdetni ilyesmit. Az igehirdetés a szabad lelkiismeretükre van bízva.
Nem az antropozófusok egyháza a Keresztény Közösség, mert nyitott minden irányban, bárhonnan, bármilyen múlttal, előképzettséggel vagy képzettség nélkül érkeznek az érdeklődők.