Vlagyimir Szolovjov (1853-1900)
„A béke arca” olvasókör létrejöttét Andrej Zsilcovnak, odesszai papnak a kelet-európai Keresztény Közösségek 2015. októberében Tbilisziben tartott találkozóján elhangzott előadása inspirálta, melyben felidézte Vlagyimir Szolovjov Három beszélgetés és az Antikrisztus története című elbeszélését. Kezdetben az volt a célunk, hogy megismerjük Vlagyimir Szolovjov magyar nyelven olvasható filozófiai, vallásbölcseleti műveit. Munka közben lényeges kapcsolódási pontokat tálaltunk: Rudolf Steiner többször kiemelte előadásai során Szolovjov jelentőségét a szellemi élet szempontjából. A történelmi szimptomatológiáról tartott előadássorozatának 1918. november 2-i előadásán a következőket mondta: „Szolovjov az orosz nép legnagyobb filozófusa (…) minden közvetlenül beleárad, amit Krisztus-impulzusnak nevezhetünk…” és „Szolovjov bizonyos módon a földi birodalmat az isteni birodalomba akarja felemelni…”
2016 februárjában kezdte munkáját Vlagyimir Szolovjov: Az Antikrisztus története c. művének olvasásával és feldolgozásával. 2017 márciusában Közösségünket meglátogatta Andrej Zsilcov, odesszai pap, és csodálatos előadást tartott a „Kelet filozófusa” címmel.
Az elmúlt években Szolovjov több magyar nyelven is megjelent cikkét, levelét olvastuk, kutattuk lényét. Felfedeztük Hrihorij Szavics Szkovoroda (1722-1794) kisorosz[1] (ma ukrán) filozófust is, aki nem csak szellemi elődje Szolovjovnak, de anyai ágon szépapja is volt.
„A béke arca” olvasóköri munka során találtunk Rudolf Steiner két előadására német és orosz nyelven, melyek „Beszédek az orosz hallgatósághoz” címmel 2019 szeptemberében jelentek meg az Agapeanum kiadó gondozásában. 2021 augusztusában szintén az Agapeanum adta ki Szolovjov „Az élet szellemi alapjai” c. „vallásos kis könyve” első részét. 2019-2020 folyamán e két könyvet olvastuk és dolgoztuk fel.
Hogy megértésünkkel elősegítsük az európai Nyugat és a Kelet közötti híd létrejöttét 2020 májusától Dr. W. J. Stein Mivel tartozik a Nyugat a Keletnek? c. tanulmányát olvastuk.
A 2020-2021 évektől a világban zajló események érzékenyebbé és éberebbé tettek bennünket. Közösen mondtuk ki, hogy most rendkívüli jelentősége van annak, hogy ez a kis csoport fennmaradjon, és működésével ápolja Magyarországon a szláv-orosz impulzust.
Akkor még nem is sejtettük mindazt, ami rövidesen bekövetkezett:
Látszólag két – történelmében és nyelvében egymáshoz közel álló – szláv népet érintő politikai és katonai konfliktus következményekén a csoport 2022 júniusában Gennagyij Bondarevnek „Az ukrajnai események és a jövő lehetséges forgatókönyve” (2015-2016) c. háromkötetes művét kezdte olvasni, mely a történelmi szimptomatológia módszerével, szellemtudományos megvilágításban tárgyalja a 2014 elején és azt követően Ukrajnában történt eseményeket, azok hátterét. Célunk, és minden erőnkkel erre törekszünk, hogy szellemtudományos szemlélettel, amennyire csak képesek vagyunk elfogulatlanul és tárgyilagosan tekintsünk az eseményekre.
„A béke arca” olvasókör a 2016-ban megfogalmazott hitvallása jegyében folytatja munkáját:
„Vlagyimir Szolovjov által inspirálva, Rudolf Steiner és más szerzők műveinek olvasása révén szeretnénk megérteni a jó és a gonosz a működését a világban, megtanulni reagálni a felénk áramló mindennapi problémákra, világhelyzetre, együtt élni azokkal, ugyanakkor egy belső egyensúlyt megtartani, és szeretnénk megérteni azt is, hogyan szolgálják a bennünket körülvevő antikrisztusi megnyilvánulások érzékeink fejlődését.”
Az időpontok a programismertetőnkben találhatók. A csoporthoz bármikor lehet csatlakozni, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Érdeklődni lehet Nagy Ágnesnél vagy Vincze Zsuzsánál: zsannavi@gmail.com
[1] Hozzávetőleg a mai Ukrajna történelmi elnevezése. A „Kisoroszország” (Malaja Rosszija) kifejezést először a XIV. század elején jegyezték le Bizáncban, hogy körülírják Nyugat-Oroszország földjeit az egyházi adminisztratív gyakorlatban. A század végére vált hivatalossá a „Nagy-Oroszország” és a „Kisoroszország” elnevezés, akkor még csak a nyugati területeket értették alatta.
Oroszország és Lengyelország között 1686-ban kötött „örök béke” értelmében Kijev, Zaporozsje és egész Kisoroszország orosz fennhatóság alatt maradt. A XVIII. század elejétől a XIX. században és a XX. század elejéig a kisorosz és „Kisoroszország” elnevezéseket Oroszország délnyugati régióra használták, amely területe gyakorlatilag megegyezik a szovjet idők alatt fennállott az Ukrán SzSzK területével.
1917 után ezeket mint a forradalom előtti és „soviniszta” szavakat gyakorlatilag kivonták a használatból és a történetírásból. Az 1926-os szövetségi népszámlálás során a népszámlálók azt az utasítást kapták, hogy a válaszadókat semmi esetre se vegyék fel kisoroszként.