A Keresztény Közösség egy felekezetektől független kereszténységet gyakorol

Ez azt jelenti, hogy nem ismer:

– semmiféle dogmát, semmilyen katekizmust,

– semmiféle előírást és tilalmat a magánéletben,

– nincs gyónási kötelezettség.

Ismeri azonban:

– az Evangélium megértésére való törekvést,

– tiszteli az emberi szabadságot,

– ápolja az isteni világ közelségének megélését a szentségek által.

Szentségek:

  1. Keresztelő (lehetőleg kisgyermekkorban, legkésőbb 14 éves korig)

  2. Konfirmáció (14. életév körül)

  3. Istentisztelet/Megújított mise/Emberszentelő szertartás

  4. Megújított gyónás segítő beszélgetéshez kapcsolódva

  5. Házasságkötés

  6. Pappá szentelés

  7. Szent kenet

A vallás az élet folyamán

A kisgyermek nem igényel más vallást, mint a szülők gondoskodását, kiváltképp az édesanyáét, továbbá a lélekkel áthatott természettel és annak lényeivel való együttlétet. Ő még leginkább az egységes isteni-földi világban él.
Az iskolás gyermek a világot annak külső oldaláról kezdi megélni. Ezért felé az isteni világ más módon, a gyermekeknek szóló istentiszteleten (gyermekek vasárnapi szertartásának is nevezik), és a vallásoktatáson keresztül fordul.

A fiatalok a világot már saját gondolkodásuk által akarják megérteni. Ehhez egy szabad, dogmáktól mentes találkozásra van szükségük az emberben élő mindenfajta szellemiséggel.
A felnőtt egyre inkább meg akarja érteni, hogy Krisztusnak, az Isten fiának emberré válása és feltámadása mit is jelent az emberiség és a saját élete szempontjából. Előadások, prédikációk, szemináriumok, és a csoportos munka teszi lehetővé ezt a megismerést, mely beszélgetések és tapasztalatcsere formájában zajlik. A segítő beszélgetéshez egy szentség kapcsolódhat, mely az ember lényének belsejéből fakadó akaratot támasztja és erősíti meg. A mise („Emberszentelő szertartás”, 14. életévtől) válhat az Istennel való találkozás színterévé, melyet az ember szívesen látogat, hogy ott újra erőt meríthessen a földi feladatok elvégzéséhez.

A beteg gyakran erőteljesebben érzi át a kultusz gyógyító erejét, mint az egészséges ember. A segítő beszélgetésen túlmenően szívesen és gyakran kérik a betegek a számukra igénybe vehető úrvacsorát és szertartást (kommuniót).

A haldokló fokozatosan éli át a földi dolgoktól és legvégül a saját testétől való eloldódást. Ebben a szakaszban a Szent kenet nyújt segítséget. Ha beáll a halál, akkor igyekszünk lehetővé tenni a test ravatalozását. Ezt a nyugodt visszatekintésre szánt időt zárja le az útra bocsátó áldás. A temetés csak rövid ideig tart és arra szolgál, hogy a testet átadják a földnek, ezután a szertartás követi a lelket annak további útján. Az elhunyt tiszteletére tartott istentisztelet (emberszentelő szertartás) lehetőséget nyújt arra, hogy szorosabban ápoljuk a kapcsolatot az elhunyttal, mint lelki-szellemi lénnyel.

Szabad részvétel a Keresztény Közösség működésében

Bárki szabadon részt vehet a rendezvényeken, az istentiszteleteken, és fogadhatja a szentségeket. A közösséghez kapcsolódónak érezheti magát az, aki egy szentséget elfogad, vagy más egyéb módon egy lépést tesz a közösség felé. Tag az lehet, aki felnőttként, saját indíttatásából fakadóan tartósan összekapcsolódik a Keresztény Közösséggel, hogy annak működését segítse. A keresztelő és a konfirmáció által még nem válik a gyermek taggá.

Világnézeti és gondolatszabadság

„A Szellem vezérel benneteket minden igazságban, és az igazság tesz szabaddá benneteket”, mondja a János Evangélium. Ily módon ismeri el a kereszténység az ember megismerő képességét. Nem a hitbéli tartalmak lerögzítése, hanem a kultikus szertartások közös ünnepi átélése kapcsolja az egyes embert a Keresztény Közösséghez. Tiszteletben tartunk másfajta meggyőződéseket és más vallásokat, hiszen Isten az ő egyszülött fiát az egész emberiségnek adta.

Szabadság az életvezetésben

Az életvitel kérdései nem oldhatók meg előírások és tilalmak által, különösen azok a kérdések, amelyek a szexualitást, a terhességet, és a terhesség-megszakítást illetik. Csak a másik embernek és az ő gondjainak, valamint érzületének megértése lehet a segítség módja. „Én sem ítéllek el téged.” Így található meg egyre inkább lelkünk legmélyén a vezető, a „Krisztus énbennem” (ahogyan Pál apostol mondja)

Egyenlőség

A papi hivatásban a nő teljesen egyenértékű a férfival. A teljes egyenlőségen belül meglévő különbség nagyon fontos, és nagy a jelentősége annak, hogy kiegészítik egymást.

Minden ember egyenlő, és mindenkinek egyformán szüksége van arra a segítségre, amelyet a szentségek nyújtanak, függetlenül attól, hogy kit milyen hibák, bűnök terhelnek.

Így a kommunió szentségének fogadása (az úrvacsora) az elváltak és újra házasságot kötők számára is természetes, és magától értetődő az öngyilkosok temetése is.

Testvériség gazdasági téren

A Keresztény Közösség nem részesül állami pénzügyi támogatásban.
A szentségek szolgáltatásának és a tagsági viszonynak nincs előre megszabott díjazása.
A felmerülő költségeket azonban együttesen kell viselni.