Szemlélődés a Mihály-időszak evangéliumrészletéhez
A királyi vőlegény menyegzője
Mihály-időszak második vasárnap, 2010. október 10.
Máté 22, 1-14
Jézus ismét példabeszédben szólt hozzájuk: „A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki menyegzőt rendezett a fiának.” Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Azok nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: „Mondjátok meg a meghívottaknak, hogy a lakomát előkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat leölettem, minden készen van, gyertek a menyegzőre!” Azok nem törődtek vele, az egyik a földjére ment, a másik meg az üzlete után nézett. A többiek a szolgáknak estek, összeverték, sőt meg is ölték őket. A király ennek hallatára haragra lobbant. Elküldte csapatait, a gyilkosokat felkoncoltatta, városaikat pedig fölégette. Aztán így szólt szolgáihoz: „A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek ezért ki az útkereszteződésekre, s akit csak találtok, hívjátok meg a menyegzőre!” A szolgák
ki is mentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, jókat, gonoszokat egyaránt. A menyegzős terem megtelt vendégekkel. Amikor a király bejött, hogy lássa a vendégeket, észrevett egy embert, aki nem volt menyegzőre öltözve. Megszólította: „Barátom, hogy kerültél ide, amikor nem vagy menyegzőre öltözve?” Az elnémult, a király pedig megparancsolta a szolgáknak: „Kötözzétek meg kezét-lábát, s dobjátok ki a külső sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.” „Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”
A termények betakarításának idejében vagyunk. Ezek a termények hordozzák a jövő év életének magjait. Ezek a termények a természet és a mi együttes munkánk és életünk gyümölcsei. Azon is fáradozunk, hogy a saját életünkben gyümölcsöket érleljünk, amelyek a következő életünk magjait jelentik. Mert valóban mindig van egy következő élet. Az evangéliumi ige a bennünk lévő mag-lényre utal: az egész történet egy esküvő keretébe van ágyazva. És az esküvő egy gyümölcsöző, terméshozó kapcsolat kezdetét kínálja. Az evangélium azonban azokra a dolgokra is utal, amelyek megakadályozhatják, hogy új életet teremtsünk: a legelső akadály mindjárt az, hogy ha nem szentelünk figyelmet a meghívásnak. A termékeny élet iránti elkötelezettség valóban választás, döntés kérdése. Vannak, akiket elcsábítanak a megszokott földi dolgok. Vannak, akik kifejezetten pusztítanak, mint például akik megölik a hírhozókat. Szintén akadályt jelent, ha valakiben hiányzik a megvalósítás belső elszántsága, mint abban az emberben, aki megérkezik, de az esküvői ruhát már nem ölti magára. De azok, akik figyelmet szentelnek a meghívásnak, akik rászentelik a jelenléthez szükséges időt elfoglalt életükből, akik felöltik magukra a tiszta szeretet és öröm köntösét, azok kapnak egy lehetőséget. Barátként kezdhetnek el beszélgetni a Királlyal és a Király Fiával. Ez egy új királyság létrehozásának kezdete a földön; egy olyan királyságé, amely az emberi szívekben emelkedik – a tiszta, teremtő szeretet királyságáé. Ez az, amiért imádkozunk az emberszentelő szertartásban, hogy magunkat felajánlva megszülessen bennünk a teremtő szeretet szelíd melegsége. Mihály arkangyalt, akinek az ünnepét üljük most, gyakran mérleget kezében tartva ábrázolják. Egyfajta kapuőr ő. Mihály, akinek a neve azt jelenti, hogy „Istenhez hasonló”, az emberi szíveket méri. Azokat a lelkeket keresi, akiknek szíve pehelykönnyű és a szeretet sugárzására képes. Ezek azok a lelkek, akiket beenged az esküvőre, akikre esküvői ruhát ad, és akiket bevezet a királyság kezdetének csarnokába.
Cynthia Hindes 2010
Fordította: Krivácsy Zoltán
www.thechristiancommunity.org