Családos nap – Iskolás gyermekek szertartása

Nem csak családokat várunk!

Érkezés 9.45 körül. Énekelünk, az Evangéliumhoz kapcsolódó történetet hallunk. Felkészítjük az iskolás gyermekeket a szertartásra. Az iskolás gyermekek szertartáson vehetnek részt a szülők és kisebb gyermekek jelenlétében. A szertartás után kézműves tevékenységek lesznek, majd batyus ebédre várunk mindenkit szeretettel.

Ebben az évben különösen sokára (a tavalyihoz képest majdnem három héttel később: idén majd csak április 20-21-én) jön el Húsvét ünnepe. A Konfirmáció ünnepe is kitolódik április utolsó hétvégéjére, emiatt áprilisi családos napunk kis átszervezés alatt áll. Akármi is történik, a húsvéti készülődést nem hagyhatjuk ki.

“Ha az évkör négy nagy ünnepére tekintünk, akkor egy kereszt alakja jelenik meg számunkra. A függőleges tengely egyik pontján a téli sötétségben Karácsony szellemi fénye ragyog, vele szemben János-nap szikrázó fényárja áll. A vízszintes tengelyt Mihály ünnepe és Húsvét feltámadási ereje adja.” -írja Peter Skaller: A sötét mélység választása című írásában (fordította: Boros Mária).

De van egy másik aspektus is, mely révén az év körét kereszt alakban ugyanígy négy csomópont tagolja. A napéjegyenlőségek és napfordulók pontjához közel hozzárendelhetjük János és Jézus születéstörténetének kitüntetett pontjait. Ha a kettejük között lévő hat hónap különbség (fél év) és a fogantatás és születés közötti kilenc hónap (háromnegyed év) csomópontjait egy körre írjuk, különös keresztet kapunk az évköri időben. (Érdemes lerajzolni…)

Emiatt mondhatjuk, hogy míg a Gyümölcsoltó Boldogasszony (fix ünnepnap) a természeti megújulást idézi meg, addig a Húsvét (mozgó ünnep) a valódi feltámadási ünnep, Krisztus keresztáldozata révén a természeti körforgásból való megszabadulásunk lehetőségét hozta és hozza el az embernek.
Ennek értelmében: Karácsony és János-nap a függőleges tengelyen, a vízszintesen pedig ősszel János, tavasszal pedig Jézus fogantatásának időpontja található. Karácsony előtt kilenc hónappal: március 25-e a magyar hagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (pár nap múlva itt tartunk éppen).

A fák oltása, a gyümölcsoltás tavasszal valóban a téli elhalás után a természet újjáéledését hordozza magában.

Sokat gondolkodtam, hogyan lehet mindezen tartalmakat a gyermeki lélek elé állítani e tavaszi családos napon. A gyermeknek, ki fejlődése során hordozza és megéli az emberiség onto- és filogenezisét kicsiben, ő inkább még a ciklikus körforgásban él, lelkéhez közelebb áll a pirostojás, kiscsibe, nyuszi, barkaág….

Az Angyali Üdvözlet Máriáját sok helyütt -főleg az ortodox kereszténységben, de Nyugat-Európában is sokáig- orsóval a kezében ábrázolták. Innen az elnevezés: fonó Mária. A tudati lélek korának kezdetén ezt az ikonográfiai megjelenítést egyre inkább felváltja a liliom és egy könyv társaságában látható Mária alakja. S a fentebb említettek értelmében, a kisgyermekhez közelebb áll a korábbi, fonó Mária ábrázolás.
A családos napon elmesélem majd -Jakab apokrif evangéliuma alapján-, mit is és miért font éppen Mária, mikor megjelent előtte Gábriel arkangyal, hozva az örömhírt.
S munkára fogva magunkat, előkerül a bárány gyapja s az orsó is, kicsit belekóstolunk ebbe a munkába. (Néhány évvel ezelőtt egy családos táborunkban napokon keresztül végeztük a gyapjúfeldolgozás folyamatát. A bárány lenyírt bundájától a kész fonalig. Csodálatos volt.)

Miközben énekelünk majd, és fonunk, addig néhányan a konyhában kelt tésztából sütni fognak. És a tervek szerint tojásfestésre is nyílik alkalom. De psszt…, ez titok.