Gyülekezetünk megalapításának ünnepe egy kéthónapos folyamat, amelynek elején és végén oszlopként áll a december 10-11-i magyarországi és a február 17-19-i nemzetközi összejövetel. A két kiemelkedő esemény között húzódik a karácsonyi és epifániai ünnepkör, ezek minőségének elmélyítésével segítjük alapítási tettünk szellemi megerősítését.
Elérkezett az idő a magyarországi gyülekezetalapításhoz
A keresztény ünnepkör kezdetével, advent időszakában gyülekezetté válunk. Hálával tekintünk az égiekre és azokra az embertársainkra, akik lehetővé tették, hogy évtizedeken át egyre erőteljesebben közeledjen hozzánk a Keresztény Közösség lénye. Ez a lény az, aki emberi sorsokat emelt fel és bátorított bensőből fakadó tettekre. Ő egyesített bennünket.
A szertartásokon mostantól elhangzanak az ünnepi időszakok imái, amelyek kozmikus minőségükkel rendkívüli módon segítik elmélyíteni az evangélium szavait. Az advent idején elhangzó részlet Lukács evangéliumából nem harmóniát és békét sugároz, hanem hatalmas külső és belső küzdelmet (Lukács 21, 25-36). Hasonló drámát a passió időszakában tapasztalhatunk, amint Krisztus halad szenvedéshalálához és feltámadásához vezető útján. Advent útja az ember útja, felegyenesedés a Feltámadott felé, „hogy megállhassunk az Emberfia előtt”. Ami „előtt” kifejezésnek fordítható, ógörög nyelven „enprosten”, azt is jelenti, hogy „közel – benne – eredet, ahonnan származom”. Tehát „az Emberfia közelében lenni, Őbenne, az eredetben, ahonnan származom”. Otthont adni neki, hogy az Ő lényében, az Ő erejével élhessünk és cselekedjünk.
Gyülekezetté válásunk által erre hívunk és várunk mindenkit
2011. december 10-11-én Budapesten és
2012. február 17-19-én Dobogókőn!
Silye Imre
A Keresztény Közösség alapítása 1922-ben küzdelmes időszakban történt. Az alapításra készülő közösséget lelkesítő örömmel hatotta át az, amit Friedrich Rittelmeyer a következő szavakkal fejezett ki:
"Olyan vallásosságra van szükségünk, amely a hatalmas erejű külvilághoz egy még hatalmasabb belső világot fűz hozzá, amely belülről fakadva élő, teremtő erővel tölt el bennünket. Emberként testből és lélekből szőtt lények vagyunk, és csak akkor tudunk jókedvűvé és életerőssé válni, ha a belső életünk is olyan erőssé és gazdaggá válik, mint a külső dolgok. Szükségünk van a vallásra, mint a bensőnkből élően kinövő, a külvilággal boldogulni képes tevékeny belső erőre. Ugyanakkor ez teljesen egyéni, teljesen személyes erő kell legyen korunk szellemének megfelelően."
További részletek, program és jelentkezési lap >>
|
